BAGHY GYULA /1891-1967/

BAGHY GYULA /1891-1967/
Költői hitvallása:

" A szeretet békét szül,
A béke megőrzi az emberséget,
Az emberség pedig a legfőbb eszme."
 

Baghy Gyula (Julio Baghy) egyike a legkedveltebb és legnépszerűbb magyar eszperantó költőknek és íróknak.
1910-ben ő is színészként, rendezőként dolgozott különböző színházakban a családi hagyomány folytatójaként.
Erről édesapjához írott "Mia patro" /Az én apám/ című versében emlékezik meg .


1911-ben megtanult eszperantóul és részt vett az eszperantó mozgalomban.
Az első világháborúban hadifogságba esett, ahol éveket töltött különböző orosz hadifogoly táborokban Szibériában. Eszperantó tanfolyamokat tartott társainak. Ezek az élmények adtak fontos anyagot sok versének és három regényének / La Siberiaj romanoj: Viktimoj , Sur sanga tero , La verda koro./ .
Szamovár mellett /Ĉe samovaro/ egyik legnépszerűbb verse, melynek mintájára ugyanabban a formában és stílusban írt Nikolaj Hohlov válaszverset Baghynak. / Az eredeti kézirat megtalálható a Fajszi Gyűjteményben. /
Foglalkoztatta az eszperantó színjátszás megteremtésének gondolata. A hadifogoly színház előadásaiban/ Berezovka és Nikolsk-Usurisk/, Baghy szindarabokat rendezett és színészként is játszott. A Bajor Gizi Színészmúzeum honlapján olvashat erről: http://www.oszmi.hu/vfront.htm
A " homa homo" - " emberi ember" -ről pályatársa és barátja Kalocsay Kálmán a "Rimportretoj"
címü versében ír meleg szavakkal . Ezt a verset El " Rimportretoj " de Kolomano Kalocsay címmel Fejes Márton fordította magyarra.
1920 végén hazatérve teljesen az eszperantónak szentelte idejét: baráti köröket szervezett, tanfolyamokat vezetett itthon és külföldön.
1922-től a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) címü folyóirat társszerkesztője Kalocsay Kálmánnal. Több eszperantó nyelven írott költeménye, regény és színműve van. A magyarországi eszperantó mozgalom kimagasló úttörője volt.
Első eszperantó színművét " Számum " címen 1929-ben mutatták be Budapesten a 21. Eszperantó
Világkongresszuson, nagy sikerrel, nemzetközi közönség előtt.
Gyümölcsöző munkássága haláláig tartott.

Verkoj de Baghy - Művei:

Preter la vivo /Az élet mellett/ 1921, 1922, 1923, 1931
Viktimoj /Áldozatok/ 1925, 1928, 1930, 1971
Pilgrimo /Zarándoklás/ 1926
Dancu marionetoj! /Táncoljatok marionettek!/ 1927
Migranta plumo /Vándorló toll/ 1929
Samumo /Számum/ (Színdarab) 1929
Hura! / Hurrá! / 1930, 1933, 1986
Insulo de Espero (Daŭrigo de Hura! malaperinta dum la Dua Mondmilito)
A Remény szigete (Hurrá! című művének a folytatása, elveszett a második világháború alatt.)
Printempo en la aŭtuno /Tavasz az őszben/ 1931, 1932, 1961, 1972, 1981
Tavasz az őszben (Először magyarul megírt regénye) 1930
La vagabondo kantas /A csavargó énekel/ 1933, 1937
Verdaj donkihotoj /Zöld Don Quijoték/ 1933
Sur sanga tero /Véres földön/ 1933
La teatra korbo /Színházi kosár/ 1934
La verda koro / A zöld szív / 1937, 1947, 1954, 1962, 1965, 1969, 1978, 1982
Sonĝe sub pomarbo /Álmodozva az almafa alatt/ 1958
Koloroj /Színek/ 1960
Ĉielarko /Szívárvány/ 1966
En maskobalo /Az álarcosbálban/ 1977
Aŭtuna foliaro /Őszi levelek/ 1970
Trabuko hercege (Operett szövegkönyv) 1918