Boban Marković és a trombitaszó kedvelőinek - cikkajánlóA szerbiai zenészek meghódították a magyar közönséget is, egyre többen keresik fel a gučai trombitafesztivált. A Magyar Szó 2011. augusztus 26-i számában érdekes írás jelent meg a fesztiválról Jónász Gerda tollából >> Boban Marković az OIK-ban >> A képen az idei fesztivál plakátja, érdemes kinagyítani! Múzeumok éjszakája Újabb aktualitása van a Beszélő Paletták című kiállításnak! A Múzeumok Éjszakáján, június 16-án 21 órától Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tárlatvezetésével a nagyközönség számára is megnyílik egyetlen alkalomra a "Beszélő paletták" című, kortárs roma képzőművészek alkotásait bemutató kiállítás
Az "Identitás, történelem, kultúra - Az alföldi szlovákok története" című Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete konferenciakötete >> O zborníku >>
"A tradíció nem hamu, A kötetben publikált dolgozatok témája: a magyarországi szlovákok egyháztörténete, valamint a népi szakrális kultúra területén végzett kutatási eredmények. A négy fejezetbe - Az egyházi élet és kultúra múltjából; Népi hitélet; Lelkészek feljegyzéseiből; Napjaink egyházi életéből - szerkesztett 16 dolgozat egyaránt érinti az evangélikus és a katolikus egyházközségek problémakörét és komplex áttekintést ad a magyarországi nyelvszigeteken élő szlovák közösségek felekezeti összetételéről és kultúrtörténetéről. "Rozvíjať tradíciu,
Mottó: "A kultúra az etnikai kisebbségek környezetében minden esetben megismételhetetlen, egyedülálló." (Jaroslav Čukan) A Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete kétévente rendez multidiszciplináris kutatótáborokat az ország különböző, szlovákok lakta településein. 2011-ben Dabas-Sáriban került sor a terepmunkára, melynek eredménye a "Műhelytanulmányok Dabas-Sári kultúrájáról és életmódjáról" című kiadvány. A kötet húsz tanulmányt tartalmaz: a település történelme, a nyelv és oktatás, a szellemi kultúra, a kulturális és történelmi földrajz - tárgykörében. O publikácii: Zborník z terénneho výskumu v Dabaši-Šáre Szlavisztikai újdonságaink Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézetének jóvoltából Könyvtárunk új könyvekkel gyarapodott a szláv nyelv- és irodalomtudomány területén. A könyvek az Opera Slavica Budapestinensia. Litterae Slavicae sorozatban jelentek meg.
Lukács István: Térközök : Horvát-magyar irodalomtörténeti tanulmányok Nyomárkay István: Rövid horvát és szerb nyelvtörténet Stepanović Predrag: A régi szerb irodalom története Lukács István, Mladen Pavičić: Szlovén irodalmi antológia, A XX. század első fele
V národnostnej databáze - Nemzetiségi cikk adatbázisban >>
A József Attila- és Márai Sándor-díjas Vathy Zsuzsa új könyve a budapesti Kén utcába, a Dzsumbuj közepébe kalauzolja az olvasót. Vathy Zsuzsa művei az OIK-ban >> írásai a nemzetiségi adatbázisban >>
Az antológia az első kötethez hasonlóan kétnyelvű, az eredeti művek szövegével párhuzamosan megtalálhatóak a magyar fordítások. A második kötet az új és legújabb bolgár irodalmi korszak legjelentősebb szerzőit és legkiemelkedőbb műveit mutatja be. Az új irodalmi korszak Bulgária 1878-as felszabadulásával kezdődik. A szerkesztők elképzelése szerint az 1945 utáni és a mai bolgár irodalom egy következő kötetben mutatkozna be, így a kötet csak az 1945-ig megjelent irodalmat öleli fel. Beszélő Paletták Rendhagyó helyszínen, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának folyosóján és irodáiban nyílt meg 2012. április 3-án a Beszélő Paletták című roma képzőművészeti kiállítás. Barátságos karácsonyi ajánló Szeretettel ajánljuk a Barátság folyóirat legújabb számában található "Karácsonyi ábécét" A Barátság legújabb száma >> Barátság az OIK-ban >> Barátság a Nemzetiségi- és Műfordítás Adatbázisban >> Szerb egyházművészet Magyarországon A szentendrei Szerb Egyházi Múzeum és az újvidéki Matica Srpska Galéria tisztelettel meghívja Önt a SZERB EGYHÁZMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON című kiállítás megnyitójára.
A Neue Zeitung hasábjain olvashattuk Müller Márta cikksorozatát a pilisvörösvári német mesteremberek, a különböző szakmák szakszókincséről. Most könyvalakban is kezünkbe vehetjük a kibővített anyagot. A nagyvárosi – esetünkben budapesti – szakmák, magyar szakemberek néhány kifejezést átvettek a német (nyelvjárási) szakszókincsből. A kőművesek például a „malter" szót, a lakatosok a „srófhúzó"-t. De egész szókészlet csak kisebb településeken – mint Pilisvörösvár – őrződött meg. Nem csak a szerszámoknak és a felhasznált anyagoknak maradt meg a német nevük, hanem a munkameneteknek, -fázisoknak is. A könyvnek köszönhetően ezek nem merülnek feledésbe. A szerző elmélyült, körültekintő kutatómunkát végzett, bizonyítja ezt a nagy forrásanyag, a hosszú irodalomjegyzék is. Müller Márta a pékek, esztergályosok, kádárok, hentesek, kőművesek, bútorasztalosok, lakatosok, kovácsok, szabók, kőfaragók, tapétázók, kárpitosok és ácsok szakszókincsét ismerteti. Azért is fontos ez, mert sok szakma változott, korszerűsödött az évtizedek során, s néhány sajnos ki is halt. A megőrzés, megmaradás végett rendkívül fontos Müller Márta kutatómunkája, s annak eredménye, e könyv. Tarján Miklós
A tejút innenső oldalán (Diesseits der Milchstrasse) című kötetben válogatott és új szövegeket gyűjtött egybe a szerző. Mint írja, az első vele kapcsolatos feljegyzést – születési helyét és idejét – a családi biblia hátlapján rögzítették, s ő első tapasztalatait, gondolatait is ide jegyezte fel. Egy-két mondatos feljegyzések voltak ezek, melyek aztán elbeszéléssé, esszévé teljesedtek ki. A könyvbeli történetek majd' mindegyikének bizonyos „Martin" a főszereplője, a helyszín az író szülőfaluja, Váralja. Martin alakján keresztül képet kapunk a hazai németség sorsáról, mindennapi életéről. Minden valószínűség szerint az „öregek" elbeszélései - mint gyűjtött anyag - nyomán bontakozik ki a történelem is, a falué, a falu népéé. Az érdekes történetek kedvelőinek, nyelvgyakorlóknak, a magyarországi németség iránt érdeklődőknek ajánlom a kötetet. Tarján Miklós
Bayer Béla Herausforderungen című kötete 2006-ban jelent meg a Geograph Verlag kiadásában, Homburgban. Alcíme – Kurzprosa – szerint rövid történeteket, karcolatokat tartalmaz. Írással reagál majdnem minden élethelyzetre, elbeszéléssé formálja a nyersanyagot. Megtörtént események, élmények, benyomások alapján írja a rövid történeteket, novellákat. Figurái is valóságosak, nem kitaláltak. Élő, hús-vér emberek, akikkel az író elmesélteti problémáikat, s közben az olvasó joggal érzi, hogy mindegyik élethelyzetet ő maga is bármikor átélheti. Az író jó érzékkel segíti az olvasót eligazodni ezekben a helyzetekben, vagy ahogy a könyv címében szerepel: a „Kihívások"-ban. A kötet a jó sztorikat kedvelőknek, illetve a nyelvgyakorlóknak az érdeklődésére számít. Tarján Miklós
Bayer Béla Váralján született 1951-ben. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Szabadfoglalkozású íróként Bonyhádon illetve Homburgban (Németország) él. Tarján Miklós
Újabb kötettel gazdagodott a magyarországi németek néprajzi irodalma. A Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat kiadásában 2010-ben megjelent a „Sitten und Bräuche in Jerking" (Hagyomány és népszokások Györkönyben) című kötet. Karcsú, de mindenre kiterjed figyelme. Szokásokról, hagyományos életmódról, erkölcsről, a hagyományok őrzéséről ír. Ősztől nyárig veszi sorba a falu ünnepeit, eseményeit. Szüret, búcsú, Katalin-nap, disznótor, karácsonyi ünnepkör, farsang, gyertyaszentelő, Mátyás-nap, húsvét, Szent György-nap, május elseje, sorozás, Medárd-nap, aratás, iskola, lakodalom. Minden felsorolt esemény folklór-vonatkozásaiból is ízelítőt kapunk. Mindenről röviden, lényegre törően szól a könyv, mely így kiindulópont lehet részkutatások (nyelvjárás, folklór témái) számára, illetve egy szintetikus munka megalkotásához. Tarján Miklós |
