Personalităţi marcante în istoria şi cultura românilor din Ungaria. Secolul XIX. A magyarországi román történelem és kultúra kiemelkedő képviselői. XIX. század
Maria Berényi
Institutul de Cercetări al Românilor din Ungaria
2013

După cum sugerează şi titlul, lucrarea de faţă evocă memoria unor personalităţi ilustre ale vieţii academice, cultural-artistice, politice şi ecleziastice, care şi-au desfăşurat activitatea în Ungaria secolului al XIX-lea. Deasemenea ea prezintă şi trăsăturile social-politice, realităţile cotidiene, tendiţele spirituale ale epocii. Reconstiuirea biografiei spirituale ale celor mai reprezentativi illuminişti este un omagiu, o exprimare a unei recunoştinţe postume.

Ahogy a cím is jelzi, a kötet a XIX. századi Magyarországon élő, az akadémiai, a kulturális, a művészeti, a politikai, és a vallási élet területén tevékenykedő, kiváló román értelmiségiek életútját, munkásságát mutatja be. Ezzel párhuzamosan megidézi a kor szociális és politikai  légkörét, képet nyújt az érvényesülő szellemi irányzatokról. A szerző az életrajzok rekonstruálásával és közreadásával tiszteleg a kiemelkedő tudósok, alkotók teljesítménye előtt.
 


Pavel Kondač
Legatum
2012

Druhé vydanie svojho románu autor venuje pamiatke operného speváka Györgya Melisa.

"... aj náš román Neskorý návrat môže mať rôzne "prečítania". Môže sa čítať napríklad ako umelecká spoveď o odchodoch a návratoch, vážne ovplyvňujúcich životnú dráhu jednotlivca, ako text, ktorý problematizuje univerzálnu dilemu medzi rodinnými záväzkami a kariérou a ktorý súčasne rozoberá aj proces starnutia a osamotenia, ako román o stratách a o pokuse o ich prekonávanie, ako text o odcudzení sa národnostného človeka od svojich koreňov zmietajúceho sa medzi dvoma kultúram, ako príbeh spracúvajúci rozklad tradičného spôsobu slovenského roľníckeho života, existujúceho už iba v spomienkach niekdajších svedkov tohto života a podobne."

Katarína Maruzsová Šebová / Maruzsné Sebó Katalin

Esej/Esszé >>

A szerző Melis György operaénekes emlékének ajánlja regénye második kiadását.

"...a Neskorý návrat [Útban hazafelé] című regény többféle olvasat lehetőségét kínálja. Olvasható, például, egyfajta művészi vallomásként, mely az egyén sorsát nagymértékben befolyásoló indulásokról és visszatérésekről szól, irodalmi szövegként, mely a családi kötelékek, s a karrier között feszülő dilemmák tágabb körű problematizálása, egyben az öregedés és elmagányosodás folyamatának ábrázolása. Az elveszített értékekről, a megnyugvásra való törekvésről szóló regényként, a maga nemzetiségi gyökereitől elidegenedett, két kultúra között hányódó embert ábrázoló irodalmi szövegként, s a - csupán az egykori tanúk emlékezetében továbbélő - hagyományos szlovák paraszti életmód felbomlását leíró történetként is."


Gerhard Seewann
Herder Institut
2012

Gerhard Seewann: Geschichte der Deutschen in Ungarn
Band 1: Vom Frühmittelalter bis 1860
Band 2: 1860 bis 2006
540 p., 644 p.
Marburg : Herder Institut 2012

Minden eddiginél alaposabb, részletesebb összefoglaló a magyarországi németek történetéről, a korai középkortól 2006-ig.
Az első kötet a kezdetektől 1860-ig, vagyis közvetlenül a kiegyezés előttig tárgyalja a magyarországi németek történetét. Az első - 11-14. századi - német betelepítések szórványosak voltak. A török kiűzése után már a Habsburg-házi uralkodók telepítettek be németeket, a pusztasággá vált Alföld és más vidékek újbóli benépesítésére. A szerző ír reformkori németségről, a németek részvételéről a forradalomban és szabadságharcban, valamint a szabadságharc bukása utáni neoabszolutizmus koráról. Nem szorítkozik a tények puszta közlésére, hanem megvilágítja az összefüggéseket, a soknemzetiségű ország népeinek szerepét is.
A második kötet kronológiája összhangban van a magyar történelem korszakaival. Képet nyújt a kisebbségi jogokról, a németek szervezeteiről és azokról az eseményekről, melyeknek a magyarországi németek szenvedő résztvevői voltak.
Seewann könyve a magyarországi németekről szóló szakirodalom legújabb alapműve. Megkerülhetetlen azok számára akik e nemzetiséggel kívánnak - bármilyen szinten – foglalkozni.


Alžbeta Uhrinová
Vydavateľstvo Ivan Krasko
2011

„Monografia Alžbety Hornokovej Súčasná slovenská jazyková situácia v Maďarsku predstavuje vydarený súbor štúdií, ktorý je dobrým doplnkom k doterajšiemu poznaniu slovenského jazykového sveta. Monografia pomerne systematicky mapuje problémy slovenského jazyka a jeho fungovania v Békešskej Čabe, v Békešskej župe i v Maďarsku vôbec. Mimoriadne zaujímavé sú výskumy, v ktorých sa zisťuje postoj hovoriacich k slovenskému jazyku, osobitne k spisovnej norme, resp. k norme slovenského jazyka na území materského štátu. V iných štúdiách sa s nadhľadom hodnotí kultúra slovenského jazyka v Maďarsku , ale odhaľuje aj záves, ktorý zakrýva život Slovákov v Maďarsku a život slovenského jazyka na tomto území pre tých, čo sa naň dívajú z väčšej diaľky."

Prof. Slavomír Ondrejovič,
Jazykovedný ústav Ľ. Štúra SAV, Bratislava


Recenzia >>

Hornokné Dr. Uhrin Erzsébet monográfiája „A szlovák nyelv jelenlegi helyzete Magyarországon" - a szerző közel két évtizedes szociolingvisztikai kutatásainak eredményeiről ad számot. A kötet, a szerző szándékaival összhangban – reális képet nyújt a kutatott témáról: előadások szerkesztett változatát, tanulmányokat, ill. azok részleteit, valamint cikkeket tartalmaz, melyek dokumentálják, ill. leírják a kutatott téma 20. század végi – 21. század eleji állapotát.



Celoštátna slovenská samospráva v Maďarsku
a Nezisková verejnoprospešná s.r.o Legatum

vyhlásili rok 2013 za Rok gastronómie
GastRok

2013 - a Gasztronómia Éve

OPAC OIK - katalóg >>
 


MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK ETNOKULTURÁLIS ROVATA
Kráter Műhely Egyesület
2011, 2012, 2013


Steinhauser Klára
2011

A kétnyelvű kötet gazdag képanyaggal jelent meg a régi budaörsi családokról 2011-ben, Budaörs Német Önkormányzatának kiadásában, Budaörs Város Önkormányzata, valamint a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény támogatásával. A páros oldalakon –többnyire – a kétnyelvű szöveget tördelték két hasábba, a páratlan oldalakon a képanyag foglal helyet. A kötet kordokumentum, melyben az emlékezések révén életrajzok, családtörténetek bontakoznak ki. Bemutatja az emberek által űzött legkülönbözőbb foglalkozásokat, szakmákat. A budaörsiek életének nagy fordulópontja volt a 2. világháborúban a hadifogság, majd a háborút követően a kitelepítés. Az új hazában a kitelepítetteknek a nulláról kellett újrakezdeniük az életet, s az eredeti németek kezdeti gyanakvását sikerült szorgalmukkal, igyekezetükkel eloszlatniuk. A vallomások, melyeket Steinhauser Klára gyűjtött össze, erről szólnak. Ritter Imre, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata elnöke írta a könyv előszavában: „Kívánom, hogy a könyv olvasása megerősítsen mindannyiunkat német nemzetiségi gyökereink fontosságában, a közös cselekvésben, az egymás iránti nyitottságban." A könyvnek köszönhetően a budaörsi németek sorsa maradandóan dokumentálva van, ahogy a szerző írta: „múltunk egy darabját hagyományozzuk utódainkra. Tegyük meg, amíg nem késő!"



„Az ötletet, hogy Harta német lakosságának 20. századi történetéről könyvet írjak, egy 2003 és 2006 között zajlott OTKA kutatás eredményeinek továbbgondolása érlelte meg bennem. A Váradi Monika által vezetett projekt címe Migráció, helyi társadalom és identitás volt, és Váradi Monika mellett Bindorffer Györgyivel vettem részt benne." – írja a szerző a könyv előszavában. Műve a világháborúktól a rendszerváltás hajnaláig kíséri a németek sorsát egy alföldi falu társadalmában. Vizsgálja a nemzetiségi kérdést, a kisebbségi anyanyelvhasználatot, az evangélikus egyház szerepét. Részletesen ír a ki- és betelepítésről, végül a falu helyzetéről, nemzetiségpolitikáról a szocialista Magyarországon. Dokumentumok és gazdag irodalomjegyzék zárják a kötetet. (Argumentum, 2011)

Tarján Miklós



„Berényiné Lami Mónika kétnyelvű, szlovák-magyar kézirata gazdagon összeállított szöveg alapján mutatja be az öt Galga menti szlovák település szokásvilágát és a hagyományos paraszti munka ünnepeit és hétköznapjait. A szerző célja, hogy a régi szokásvilágot – amelynek töredékei változott formában még napjainkban is fellelhetők – megismertesse mindazokkal, akik tovább akarják ápolni, megőrizni, feleleveníteni, vagy akár színpadra vinni azt." (Gyivicsán Anna: Ajánlás)


„Autorka, Mónika Lamiová Berényiová, vo svojej dvojjazyčnej, v slovenčine a maďarčine vydanej knihe odhalí pred svojimi čitateľmi bohatý a pestrý svet zvyklostí, každodennú prácu, a sviatky tradičnej roľníckej, sedliackej práce v piatich Slovákmi obývaných osadách v údolí rieky Galgy: v Jači (Acsa), Čuvári (Csővár), v Gute (Galgaguta), v Pišpeku (Püspökhatvan) a v Ďurke (Galgagyörk).
Kniha aj pre odborné kruhy prináša novosť. Zrodila sa cenná kniha o tradičnej kultúre Slovákov v Maďarsku, vyvoláva v čitateľovi city, vôľu starať sa o tento – už hodne krehký svet – a zachrániť ho nielen pre prítomnosť, ale aj pre budúcnosť." (Anna Divičanová: Venovanie)