17:00
Próza: Holdosi József, Osztojkán Béla és Szécsi Magda
Előadó: Dr. D. Magyari Imre irodalomtörténész
Közreműködik: Jónás Judit színművész
A projekt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával
a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia keretében valósul meg.
Az előadássorozat 4. részében a magyarországi cigány szerzők legjelentősebb prózai alkotásairól hallhatunk előadónktól.
Holdosi József (1951-2005)
„Holdosi József a vépi cigánysorról indult, gyermekkorától fogva tervezte, akarta, hogy több, sokkal több legyen azoknál, akiket nem csak a szegénység, a nyomor, de származásuk okán is háttérbe szorítottak. Bizonyítani akarta elsősorban önmagának a környezetének, végül a világnak, hogy a cigányok ugyanolyan értékes tagjai a társadalomnak, mint bárki más, aki munkával, tehetséggel, törekvő akarattal képes felülemelkedni önmaga és az őt körülfonó valóság korlátain. Tanult, hogy taníthasson, iskoláztatta magát, hogy sorstársainak példát mutasson; az értelmiségi lét legmagasabb fokára tornászta magát: középiskolai irodalomtanár lett, akiért rajongtak a tanítványok, íróvá érett és a betűvetők sorában olyan tekintélyt szerzett, amiért a legrangosabb elismerések sorát kapta.
Küldetéstudata bizonyságára írta meg Kányák című regényét, mely egy csapásra kiemelte az ismeretlenség homályából; ismert, sőt elismert íróvá vált, megkapta az előző év legjobb elsőkötetes írójának járó díjat.. Művét lefordították, kiadták németül és lengyelül, s akárcsak itthon, az említett nyelvterületeken is sikert aratott vele."
Művei:
- Kányák (regény, 1978)
- Glóriás. Dac (kisregények, 1982)
- Cigánymózes (kisregények, 1987)
- A bandita és a halál (elbeszélések, 1993)
Az OIK katalógusában:
Osztojkán Béla (1948-2008)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csengerben született. 1966-1976 között aGanz-MÁVAG-ban esztergályos, marós volt, majd 1977-től szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, emellett újságíróként is publikált.
Első generációs roma értelmiségiként részt vett a roma civil önszerveződés első, máig meghatározó szervezete, a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége megszervezésében. 1989-ben megalapította a Phralipe Független Cigány Szervezetet, amelynek elnöke lett, majd a Magyarországi Roma Parlament szóvivője, később főtitkára lett.
Alapító főszerkesztője volt a Világunk, az Amaro Drom és a Phralipe című lapnak.
A magyarországi cigány irodalom kiemelkedő alakjaként is számon tartott Osztojkán Béla verseiben a cigány és a magyar hagyományok, legendák, mítoszok keveredtek. A Halak a fekete citerában című önálló kötete 1981-ben jelent meg, amelyet a Hóesés hűségben (1983), a Nincs itthon az Isten (elbeszélések 1985), az Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997) és a Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998) követte. Átyin Jóska című regénye idén augusztusban jelenik meg franciául.
Művei:
- Halak a fekete citerában (versek, 1981)
- Hóesés hűségben (versek, 1983)
- Nincs itthon az Isten (elbeszélések, 1985)
- Átyin Jóskának nincs, aki megfizessen (regény, 1997)
- Bölcsek napkeletről (színpadi meseköltemény, 1998)
Az OIK katalógusában:
Szécsi Magda (1958-)
1958. május 9-én született Komádiban, a román határtól nem messze. Négy éves korától 18 éves koráig intézetben nevelkedett.. Az általános iskolát Zircen, Balatonkenesén, Sopronban végezte el. Egy évet más lehetőség híján a győri Dísznövénykertész Szakmunkásképzőbe járt, majd munka mellett Egészségügyi Szakközépiskolába Budapesten. Az Egészségügyi Főiskolát az akkori lengyel-magyar oktatási csereprogram keretében Varsóban végezte el dr.Török János támogatásával. Az egészségügyben két évet dolgozott, majd két évig Forancsics Lilla keramikus mellett fazekasságot tanult.
Az 1980-as évek közepe felé kezdett rendszeresen rajzolni és írni. Tollrajzokat készített és meséi jelentek meg. Expresszív, stilizált látásmódja, teremtő fantáziája és erős kompozícióteremtő készsége emelte őt különösebb előtanulmányok nélkül a profi képzőművészek szintjére. Az 1990-es évek elejétől rendszeresen jelentek meg illusztrációi cigány lapokban és más folyóiratokban. Az 1990-es évek végétől már olajjal fest és számos könyvet illusztrál, s az irodalomban a mesék mellett versekkel, novellákkal, elbeszélésekkel, kisregényekkel jelentkezik.
1988 óta szabadfoglalkozású művész, tűzzománcait, grafikáit, festményeit egyéni és csoportos kiállításokon méretteti meg. Szerepelnek képei a Roma Parlament állandó kiállításán, valamint a Magyar Művelődési Intézet gyűjteményében. Szinte valamennyi rajzában, grafikájában arcokat, alakokat mutat be, a szomorúságot, az örömet, a vágyat, a félelmet, az erős jellemet, stb. mind meg tudja jeleníteni színekkel, mintákkal, szimbólumokkal.
2000. márciusában Ferenczy Noémi-díjat kapott.
Művei:
- Az aranyhalas lószem tükre : cigánymesék / Szécsi Magda. Budapest] : Hungária Sport V., 1988. 142 p. ill.
- A fekete bálvány birodalma / Szécsi Magda ; [Budapest] : Omnis Fabula, 1993. 117 p.
- Oroszlán Szlán királysága / [mesék és rajzok] Szécsi Magda. ; [Budapest] : Ab Ovo, cop. 1996. 77 p.
- Madarak aranyhegedűn / Szécsi Magda ; Budapest] : Ab Ovo, cop. 1996. 119 p.
- Az álmos pék : mese / Szécsi Magda ; ill. Szécsi Magda és Jakobi Anna. Budapest : Magister'93, 1999. 38 p.
- Homoktorta szüret / [mesék és rajzok] Szécsi Magda ; [cigányra ford. Szentesi János]. ; Budapest : Ab Ovo, 1999. 59 p.
- Tavasztündér mosolya / [mesék és rajzok] Szécsi Magda. ; Budapest : Ab Ovo, 1999. 61 p.
- Csak vitt a szél : szerelmes meseregény / Szécsi Magda ; ill. Szécsi Magda. Budapest : Magister'93, 2000. 99 p.
- Pogány tűz / Szécsi Magda ; Ab Ovo, 2000. 91 p.
- Fekete fények : versek / Szécsi Magda ; Budapest, Oktatási és Továbbképzési Közp. Alapítvány, 2001. 71 p.
- Szia, Frici! / Szécsi Magda ; Ab Ovo, 2011. 142 p.
- Töredéklét ; Olga ; Szívforduló ; Húsevők ; Árnyék nélkül / Szécsi Magda ; [szerk. Szoboszlai Margit]. Budapest : Ab Ovo, 2002. 145 p.
- Szívednek feszülve : versek / Szécsi Magda. Szolnok : Oktatási és Továbbképzési Alapítvány, 2002. 79 p.
- Időtépő : elbeszélések / Szécsi Magda. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 2006. 214 p.
- Cigánymandala / Szécsi Magda. Budapest : Széphalom Könyvműhely, 2007. 370 p.
Az OIK katalógusában: