/rendezveny

Kamaraopera ősbemutató
2019-10-03
18:00

Matuz Gergely: Lex, rex, fex

Egyfelvonásos, magyar nyelvű kamaraopera Victor Hugo A nevető ember című regénye alapján.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: http://www.oik.hu/lex-rex-fex


Egy örök mű, egy sorstragédia és a barokk zene találkozása egy új magyar kamaraopeában

Szereplők: 
Josiana hercegnő - Kővári Eszter Sára
Barkilphedro - Iván Ildikó

Közreműködik:
Matuz Gergely - fuvola
Györffy Gergely - hegedű
Kovács Miron - cselló
Szakács István - zongora

„A „spoilerezés” manapság rendkívül elátkozott, éppen ezért – paradox módon –  hatásos eszközzé is vált, ha „körültekintően” alkalmazzák… Megkísérlem a mintegy 550 oldal terjedelmű regény (Victor Hugo: A nevető ember) tartalmát egy mondatban összefoglalni, de mindezt valójában abból a célból, hogy mindenkit, aki esetleg még nem részesült az élményben – Németh Andor kongeniális műfordítása révén –  arra buzdítsak, próbálja meg kibogozni az események láncolatát és ízlelgesse a sajátos szerkesztésmódot, mely által a cselekmény eléri csúcspontját.

Lényegében: hogyan lesz egy megcsonkított nincstelen fiúból egy pillanat leforgása alatt angol lord, aki szinte egyenrangú a királlyal és ez a tény boldoggá, illetve boldogabbá teszi-e.

De persze ez csak az egyik olvasata lehet Hugo egyik legsötétebb regényének, melynek középpontjában ismét a nevetés áll (az operarajongók egyik legnagyobb kedvence „A király mulat”, „Rigoletto” címen, szintén ezt a tematikát elemzi), az ember időről-időre kényszerű felismerésre juthat, a tizennyolcadik századi társadalmi berendezkedést az aktuálissal összehasonlítván. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy kamaraoperám címe a „Nevető ember” egyik fejezete lesz (Törvény, Király, fekália a magyar fordításban)… Szereplői Josiana hercegnő, a királynő unokahúga és Barkilphedro udvari kém, akik összerakják a történet szeleteit, a maguk sajátos „morális” tanulságait levonva a rendhagyó sorstragédiából.

A regényt mintegy húsz éve olvastam először Nagymamám könyvtárából, s azonnal úgy éreztem a történet zene után kiált. Tavaly olvastam végig ismét, s ezúttal már elmondhattam, hogy olyan felfoghatatlan mennyiségű impulzus ért a barokk korszak zenei kincsestárából, hogy tisztábban láttam, mire lehetek képes, ha operai megvalósítás jön szóba. Mivel lehetőségeim a teljes történet megzenésítésére (majd annak színrevitelére) korlátozottak voltak, egyszerűbb módot kellett találnom a mesélésre, s szerencsére ezt egy idő után inkább lehetőségként éltem meg, mint akadályként. És bevallom, izgalmasnak is tűnt úgy kifejteni a történetet, hogy két mellékszereplő van jelen… a „Nevető ember” sorsát nagyban befolyásolva. Mindezt egy klasszikus barokk „klisé” segítségével: egy levél által, mely „avatott” kezekben romboló erejűvé válik.” (Matuz Gergely – Artisjus díjas fuvolaművész, zeneszerző)

Az előadás létrejöttét az NKA támogatta.